|
Témaindító hozzászólás
|
2009.05.25. 17:38 - |
Miután megtudtam a hírta szüleimről rögtön elindultam vissza Nojazába.Nem tudom mit fogok tenni vagy hogyan de valahogy el kell kezdenem.Elmentem tehát a fogadóba hátha találok valakit aki hajlandó lenne nekem segíten...
Belépek a kicsi,zsúfolt fogadóba rendelek magamnak majd leülök és várok...
1. |
[388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
-Mindenki tegyen megállapodása szerint nem érdekelnek az anyagi részletek, egyedül egyikünk se tudja megoldani a dolgot , tehát én hoplnap reggel 8kor kész leszek az indulásra, remélem csatlakoztok hozzám.
Számithatok a részvételetekre?-kérdezem mindkettöjüket.
14. |
Sikerül megkapaszkodnod a kötélben , több erőteljes rántás után se mozdul meg , elrugaszkodsz a nagy lendülettöl majdnem odacsapod magad a falhoz az ablak melett az utolsó pillanatban sikerül a lábaddal megtámasztani magad.
Szép lassan elkezdesz mászni felfelé 6-8 fogás után sikerül felérned a tetőre ami szép nagy és lapos . Látod a horgonyos kötél végét amint körbetekeredet az egyik kéményen. a távolban észreveszel egy sötét foltot a tető egyik részében elég nagy kiterjedésű . Jobban szemügyreveszed és látod hogy ajtó alakja van. valami csapóajtóféleség lehet. |
Rosszul néztem, az mégsem tető ablak, csak úgy nézett ki. Sebaj, csk azért is felmegyünk a tetőre, gondoltam magamban, majd előkaptam a kötelet, és amin van egy horgony, ls feldobtam a tetőre, hátha megakad valamiben. A 3. próbálkozásra sikerült, és elég masszívnak érződött. gondoltam, hogy előre engedem Awonnet de ha nem elég masszív akkor én szakadjak már le, és ne Ő...
35. |
Hanna: A fogadó szép lassan kiürül a felszolgálók köztük te is lecsücsentek egy egy székre . mindenki nyujtoztatja a lábát a kezeit , van aki ráborul az asztalra mert annyira kifáradt.
-Szép , volt a mai forgalom, mindenki szépen végezte a dolgát, a kisebb gondokat gyorsan orvosoltuk.-mondja Herald mikörben körbehordozza tekintetét az ott lévökön.- Gyertek mindenkinek odaadom a mai bérét pihenjetek reméljük a mai nap is ugyanilyen jó forgalmú lesz. mindeki kap a mai munkájáért 1e jutalmat.
Hanna igy 2 e-vel lettél gazdagabb.
Awonne/Xernosz: Benyittok a szobába szépen berendezett kis szoba fogad, ágyad, és a szekrény melett amibe pakolhatsz még saját iróasztalod és egy fürdődézsád is akad, amiben ahogy nézed szinte tökéltesen elférsz . Persze vizet azt hozatni kellene bele valakivel. Kétszárnyú ablak ami a főutcára néz , beszürödnek az éjszakai fények a szobába.Viszont sajnos tetőablak az nincs. |
És megint kitaláltuk egymás gondoloatát. Elég félelmetes kezd lenni. - mosolyogtam magamban
-Nemtudom van-e a szobánkban, de nézzük meg... - azzal már nyitottam is az ajtómat, és ahogy beléptünk, ott volt a teőablak. Rámosolyogtam Awonnera. - Csak utánad.
34. |
Elsétáltunk majd megálltunk a szobánk előtt. Xernosz is elmerengett egy pilanatra. Olyan kínos csönd keletkezett ezért inkább megszólaltam:
-Nincs a szobánkban tetőablak pedig ilyenkor olyan szép a kilátás onnan nem gondolod??-mosolyogtam rá mert ez volt az első ami eszembe jutott. |
Awonne int, hogy menjünk, végülis tényleg smemi érdekeset nem beszélnek, hát menjünk.
A szobánk egymással szembe volt, megálltunk egy pillanatra majd eszembe jutott ,hogy mi lenne ha...
33. |
~Hátt ha már most így vitatkoznak mit fognak kezdeni ha több napig esetleg hétig lesznek együtt?~gondoltam magamban majd mivel nem hallottunk semmi különöset,bár nem tudom hogy Xernosz mennyit hallott belőle,így intettem hogy menjünk nehogy észrevegyenek,majd továbbindultam a folyosón.. |
Lassan hulla vagyok! De kitartok a végéig! Lassan már szállingóznak az emberkék a fakapu felé. És már nem kell, hogy barokkos körmondatokkal kedveskedjek, ugyanis a népség egyik fele már lassan alszik(szinte nem is hallja, hogy mit mondok de válaszolni se tud), a másik fele meg hullarészeg és már csak azt érti, ha a fülébe ordítom, hogy:
-10 ezüstöt nyomjá ide! - mutatok a tenyeremre.
~ Akár egy süketnek. Nem akarom elhinni, hogy egy ilyen halálifárasztó meló után nem kártyáznak az ingyen kaják, vagy pia mellett. Megnézem,mi lesz a végén! Csak nehogy aztán mindenki fapofával hazavegye az irányt. |
Minekután Awonne nem jelzett veszélyt, így bátran hallgatóztam. Pénzről beszéltek. Azért reméltem ,hogy valami nagyobb titok is szóba kerül. De legalább már tudom mi a munkájuk. raim valami (létező, vagy nem létező) pénzt próbált rábizonyítani Mirielre. Remélem a nő nem hagyja magát ilyen bugyuta trükkel átverni! Gyorsan meg is nyugtatom Glerelt és Raimot, hogy Mirielnek könnyebb dolga legyen rábeszélni őket az igazára. utána már úgyis késő ha már megegyeztek. Remélem Miriel tovább próbálkozik.
32. |
Hát úgysem vagyok még annyira fáradt miért is ne~gondoltam majd letérdeltem Xernosz mellé és megpróbáltam érzékelni jön e valami veszély esetleg a folyosón, vagy észrevettek e minket. |
Úgy látszott kitaláltuk egymás gondolatát, mert ugyan akkor mondtuk, hogy mehetünk. Awonne már indult is, de én közelebb voltam a lépcsőhöz, ám előre engedtem, ahogy egy úriemberhez méltó.
Amikor felértünk az emeletre láttam Raimot bemenni az egyik szobába. Eszembejutott amit Miriel mondott a két férfinak, és amikor elhaladtunk az ajtajuk előtt, megfogtam Awonne karját, és az ajtó felé böktem, majd a fülemre, jelezvén, hogy "Mi lenne ha kihallgatnánk mit beszélnek?"
31. |
Mindenki elköszönt, és már csak ketten maradtunk Awonneval az asztalnál.
- Ammondó vagyok, hogy tegyük el magunkat holnapra, hosszú napunk volt, és a holnapi is az lesz ha sikerül valamelyik karavánhoz csatlakoznunk. - Mondtam mikor végeztem az evéssel, és már Awonne is a végéhez közeledett.
30. |
Gyorsan megettem az ételt mert már nagyon éhes voltam.Közben mindenki lassan elszállingózott.Így én is megszólaltam:
-Hát akkor szerintem mi is menjünk lassan holnap hosszú út vár ránk-mondtam Xernosznak majd elindultam felfelé. |
Raim belépett a szobába. Kissé meglepő volt. Mintha otthon lenne. ~talán ketten egy szobát kaptak?~ gondolom, és jót mosolygok magamban!
Ezután, még mielőtt bájos vendéglátónk elmondhatta volna miért vagyunk itt, magához ragadta az irányítást és holmi tolvajokról kezdett beszélni. Végül is talán ez a téma, de lehet hogy csak arra akar megkérni ez a kedves vörös elflány, hogy rakjuk át az ágyát a másik falrészre...( :D )
-Tényleg térjünk a tárgyra...~mondom végül~
- Még egyszer megkérdezném, most hogy Raim is megérkezett~fordulok ismét Mirielhez~ mivel te is voltál a fogadósnál, a rablós dologban szeretnél velünk beszélni? |
Miután bejutottam a szobámba , alig akart nyilni ez a fránya ajtó. csak bedobtam a cuccaimat és máris indultam vissza Miriel szobájába.
A szoba ajtaja résnyire nyitva~végülisa meglettem hivva~ bekopogok de azzal a lendülettel már nyitok is be az ajtón.
Ahogy belépek látom Glerel a karosszékben üldögél, Miriel az ablaknál nézelödik.
Odalépek az ablakhoz kipillantok rajta -szeretem az éjszakai utcák hangulatát. De azthiszem nem ezért vagyunk itt-mondom mosolyra huzott szájjal.
-Talán térjünk a tárgyra részemröl felajánlani tudom a képességeimet a toljvaok felkutatására, esetlegesen megölésére is bár arról azthiszem nem szól az alku.
13. |
- Persze minden képpen várjuk meg. És talán nem teázunk, csak egy szép hölgy társaságában nehéz nem udvariaskodni. De akkor leülök...~válaszoltam vissza mosolyogva |
- Köszönöm~mondtam Mirielnek de még nem foglaltam helyet. Jól esett kicsit kinyújtani a lábam~
- A fogadós mondta, hogy neked is felajánlotta a munkát. Ha jól sejtem ez lesz a téma. Vagyis csak remélem, mert én erről szerettem volna beszélni veled. |
Elmentem a kulcsomért, majd elindultam Glerellel a szobám felé. Az ajtó nyikorogva nyílt ki, de a szoba belső hangulatos volt az ágy pedig nagy és pihe puha. A szoba egyik sarkában karosszékek voltak.
_ Glerel foglalj helyet nyugodtana karosszékben, majd lepakoltam a holmimat és kinyitottam az ablakot. A kilátás gyönyörű volt, a város életre kelt, párok sétáltak a köves utcán az olajlámpák fényében, jól esett egy kicsit nézelődni amíg várunk.
49. |
~ "már is a tiéd" - hej te..nekem ugyan egy szemvillantás sem hagyta el a képem hogy jelezzem egyáltalán kellenél, de úgy látszik megszoktuk hogy vinnének. de velem kissé másképp jársz.;)
48. |
[388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
