|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 18:29 - |
Mondra és Clarine egészen a város széléig futot mit akit üznének pedig velük nem volt bajuk a katonáknak.
A hegység magas csucsait meglátva kicsit megrettenve néztek körül, hiszen egyikük se nagy vadonjáró természet.
Xorf felé vezető ut hosszu a hegység lábánál vezet , gyalog 5-6 napos tura elé néznek. |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
-Hát Mondra ezt én sem eszem meg úgyhogy magadra maradtál Jó étvágyat!-mondtam neki majd nevettem egy nagyot.
Bento felé fordultam majd bólintottam hogy mehetünk.Elkezdtem összerakni Mondra sátrát míg ő a nyulat döfködte.
-Majd ha befejezted esetleg segíthetnél-szóltam oda Mondrának gúnyosan. |
Mire Bento odaért már Mondra átszurta bottal szinte az egész nyulat.
-Lehet hogy nekem vannak érdkees ismereteim a nyársra huzott állatokról, de ezt én igy nem eszem meg köszönöm. Én elöbb szeretem kibelezni öket. Igy hogy átszurtad tuti hogy a gyomor tartalma meg a bélsár belüröl elkezdi áztatni a húst, ha sikerült az epét is átszurni akkor meg olyan keserül lesz hogy azt senki nem eszi meg még a kutya is panaszkodni fog.
Javaslom bontsunk tábort és kedjünk el viszafelé menni mielöbb ha jól haladunk estére viszaérhetünk a városba , csak odáig kell kibirni étel nélkül. Nem szeretnék senkivel találkozni út közben . Már csak egy nyivákoló Goblin vagy pár éhes ork hiányzik és azzal teljes is lenne az örömöm-mondja kissé szarkasztikusan. |
Clarine "fura" kérdésére megfogtam a közelben egy botot és kővel kihegyeztem a tetejét. Jó sokáig tartott! Majd megfogtam a nyulat, leraktam a földre, s a száján át fggőlegesen lenyomtam a botot, úgyhogy a másik oldalán kijött. Majd fogtam a tőrömet és elkezdtem lehámozni róla a szőrös bőrét, de úgy hogya zért hús ne vesszen kárba. A teste még elég könnyen ment, habár fél órán keresztül vesződtem vele. Már csak a fejét kéne megoldani, így aztán így szóltam Bentohoz és Clarinehez:
-A fejét nem akarjuk megenni, ugye? |
-Ne ráncigálj-szólok rá Mondrára.
~A kezembe nyomta ezt a nyulat.Igen.És?Mit csináljak vele?~tanakodtam majd megkérdeztem.
-És hogy szándékozod ezt a ...ezt a nyulat megsütni-mondtam kissé undorodva látva hogy a nyúl csupa nyál és kosz volt.
50. |
Ahogy meglátom Harcost, mindjárt megörülök neki, majd elkapom Clarine kezét, odarohanok a kutyához, aki természetesen nem ijed meg a gazdijától és elkapom a nyulat, fölemelem és Clarine arca elé tartom, majd így szólok:
- Reggeli!
És még mindig fogva Clarine kezét, elindulok a tűz-felé, majd belerakom Clarine kezébe, majd megsimogatom a kutyám. Persze Harcos nem az a simogatás hiányos kutya! |
Az éjszakátok eseménytelenül telik el, nem is ártott egy kis pihenés az eseménydus nap után.
Aki pihent éjszaka annak regenerálodot az energiapontja
Hajnalban a sátor melett valami kaparja a talajt, erre ébredtek.
Harcos éppen nagy munkában probálja elásni az éjszaka elejtet nyúlat a sátor mellet. |
-Szerintem is mert nem látok már semmit.
Mondra elindult visszafelé és elég nehezen tudtam csak követni.Egy két bukdácsolás után sikerült elkapnom a kezét és úgy haladtam tovább mert a szememre már nem támaszkodhattam.
-Ha visszaértünk rakjunk egy kis tüzet mert én csak úgy tudok őrködni.Kinnt is maradok akkor elsőnek.-mondtam mondrának halkan.
49. |
-Szerintem, majd máskor. Ebben a sötétben egyébként sem kéne Bentot egyedül hagyni. - és már indultam is visszafelé. |
Bento mikor megkapja a horgászfelszerelést kérdön néz rád
- Én ezzel mit csináljak azt se tudom melyik felén kell fogni, nem hogy halat hogyan fogjak vele. Nem tudom ti hogy vagytok vele de én igencska fáradt vagyok pihenni kellene mert elégé hosszú lesz a nap ami holnap ránk vár, viszont pár oránként nem ártana ha váltanánk egymást ugyanis nem ártana ha valaki őrködne, mégiscsak egy erdő közepén vagyunk ami televan rablókkal.
Sátor felállitása után meglepödve tapasztalja hogy mind a ketten elmentek a táborból, de nem szól semmit hátát egy fának támasztja és probál pihenni gondolja ugyis hamar visszaértek.
Hamar rátok borul a sötétség az erdőben a hold is csak alig alig tud egy kis fényt juttatni a fák ágai közt a sűrűbe.
Clarine: 2-3 lépés után látod hogy leginkább alig látsz valamit, sőt szinte csak körvonalakat és abból is egyre kevesebbet amint egyre távolodtok attól a kis tisztástól ahol a táborotokat felvertétek. Mondra körvonalait is alig tudod kiszűrni pedig alig pár lépésre van előtted. Rájösz hogy ez így nem nagyon fog menni, reméled hogy nem akadsz bele egy mérgező növénybe és karcolod fel vele a bőröd.
Mondra: elég jól látod a körülötted lévő dolgokat még mindig, de színeket alig tudsz kivenni , tájékozodni tökéletesen tudnál ha ismernéd a helyet ,de így nem nagyon jutsz semmire, a növényeket kinézetük és illatuk alapján próbálod beazonositani de elég lassan megy ilyen gyér fényben, rájösz hogyha igy haladsz akkor talán reggelre sikerül valamit összeszedned és jó esélye van hogy tévedésből más növényt hozol el, mint amit szerettél volna. Emellett az is kétséges, hogy még hajnal előtt visszatalálsz e a táborba. |
-Rendben a növényszedésben nem tudok segíteni viszont főzni már igen-mondtam Mondrának majd figyeltem mit is csinál.
48.
|
mikor már jó messzire mentünk, elkezdtem használni a növényfelismerésemet és keresgéltünk mérgezőeket.
-Amúgy azért hívtalak, hogyha esetleg bajban lennénk, legyen nálunk egy kis méreg. Hoztam vizet, tudunk mérget főzni! |
-Persze elmegyek veled-mondtam neki és tudtam mire gondol mert nem leplezhetjük le magunk-Bento pihenj csak van étel a hátizsákomban majd veszünk onnan.
-Mondra észak felé menjünk nehogy vélatlenül összefussunk a rablókkal.-mondtam Mondra felé fordulva majd el is indultunk.
47. |
Miután elvégeztem a dolgomat, visszamentem segíteni felnyitni a sátrat. Clarine, jössz velem növényt szedni? Gyógynövényt? Hátha egyszer majd kell szügség esetére, meg aztán nem tudom, hoyg a szüleim milyen állapotban vanna Xorfban, kell-e nekik valami segítség! Odaadtam Bentonak a horgászfelszerelést:
-Ha van kedved, akkor horgássz addig egy picit, mert a növényszedés egész sokáig szokott eltartani, de akár a sátorban is pihenhetsz, habár én elég éhes vagyok! - néztem Clarinera és nagyon reméltem, hogy nem fog lebuktatni! Majd elindultam. |
~Hát ez nem igaz a kezembe nyomja a sátrat hogy majd én megcsinálom.És addig mit akar csinálni?Visszamegy a patakhoz meghalni???Ráadásul még itt kiabál is.Nem igaz~
Ledobom a sátrat a földre é utánarohanok.
-Te meg miért ordibálsz ránk akarod hozni a rablókat-igyekeztem suttogva kiabálni.-Hagyd azt a kutyát majd visszajön nem hülye és segíts felállítani sátrat.
46. |
- Egyetértek! - Odaadom a sátrat Clarine kezébe! - Tessék, verjetek sátrat! Én megkeresem a kutyám, és elrendezem az úton maradt bűzölgő holtakat és rendet rakok, mert nem igazán szép látvány és nekem nem tetszik. Ja, és persze megpróbálok szerezni valami ételt. - Közben veszem elő a horgászbotom.
-Ha itt kénylemesen elhelyezkedtetek, akkor esetleg jöhettek segíteni!
Majd elindultam a halott testekhez. Lassan mentem, mert féltem, hogy még nem mentek el mindegyikük. Kerestem egy egész nagy bokrot és minden holttestet begurítottam oda. Mindig miután begurítottam egy holttestet, azt átkutattam van e pénzük, vagy valami apró értékes tárgy és azt zsebrevágtam. Mikor minden hullával ekképpen végeztem, a kutyám még mindig nem találtam. Megfogtam a horgászfelszerelésemet, és így ordítottam el magam:
- Harcos, hol vagy? |
-Rendben én is visszajövök megleckéztetni ezeket a gazembereket-mondom-de lassan kezd sötétedni úgyhogy szerintem majd lassan sátrat kéne verni és korán elindulni hogy még holnap visszaérjün.Ti hogy vélekedtek?-kérdeztem a többieket.
45. |
A tőr megpattanva egy ágon ártalmatlanul elsuhan a lovas melett.
-Uram a karaván a miénk , a védök közül mindenki meghalt vagy elmenkült.-hangzik a emelthangu jelentés a kocsik közül.
A lovas megfordul hagyja menekülni a védőket, lassan komotosan viszavezeti lovát a kocsik mellé.
-Legalább lesz aki megviszi a hirt a városba hogy az erdő még mindig a miénk-mondja nevetve társainak mikö9zben lassan elindul a kocsikaraván arra amerröl a rablók jöttek.
-Szerintem viszakellene mennünk, legalább megusztuk épp börrel, egy napi gyalogut vissza a város, remélem velem tartotok. Viszsajövünk egy nagyobb csapattal, kifüstöljük ezeket innen.-Közli Bento miközben fürkészi az erdőt körülöttetek. |
Rejtőzködésbe kezdtem és csöndben figyeltem egy fa mögül az eseményket. |
Mondra elkapta a kezem és futottunk.Nagyon ritkán futamodok meg de nem volt más választásunk.Futottunk Bento után be a fák közé addig amíg sikerült leráznunk a tolvajokat majd megáltam és így szóltam:
-És most mit csináljunk?Ma már nem sokat tudunk gyalog haladni.
44. |
A megzavarodott lovasba belhajítottam olyan 1 m-ről a tőrt, majd kézenfogtam Clarine-t és elindultam rohanásnak a gázló túloldalára a sűrű fák közé. |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
