|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 18:29 - |
Mondra és Clarine egészen a város széléig futot mit akit üznének pedig velük nem volt bajuk a katonáknak.
A hegység magas csucsait meglátva kicsit megrettenve néztek körül, hiszen egyikük se nagy vadonjáró természet.
Xorf felé vezető ut hosszu a hegység lábánál vezet , gyalog 5-6 napos tura elé néznek. |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
A hatalmas ütés meglepi a rablót , kicst megszédül de nem annyira hogy eleressze prédáját, nem az első eset hogy valakivel dulakodik. Egy viszsakezes tenyeres pofonnal válaszol és megprobálja leszoritani mind a két kezét.
Hirtelen háturol erős karok ragadják meg és szinte lerepül rólad.
Majd másodpercekkel késöbb Bento arca jelenik meg a látóteredben.
-Tünjünk el innen még többen jönnek.
A ló kicsit megtorpan a hirtelen őt érő fájdalomtol a lovasnak minden tudására szüksége van hogy megtudja ülni. A roham megszakad a hirtelen mozdulatsorban elveszitette szem elöl áldozatát , kissé láthatolag megzavarodik.
Az erdőből hirtelen ujabb rablók özönlenek ki , pillanatok alatt még még legaláb 10-en jöttek a kocsik közé. Bento és rajtatok kivül mindenki elesett.
Több rabló már a szekerek elvitelével van elfogalva. |
A lónak fájdalmat okozva, begurultam egy bokorba, majd a tőrömet fogva vártam, hogy leesen a pasas a lóról és beleszúrhassam fegyverem. |
~Hát ez nem jött össze~gondoltam magamban a varázslóra nézve~és itt fetreng rajtam ez a mocskos tolvaj~
Megfogtam és egy hatalmast ütést mértem az arcára majd megpróbáltam a csizmámban lévő másik tőrömet előhúzni és leszúrni a tolvajt.
43. |
A hálód mwgprobálod a róka felé dobni alig hajitod el mikor egy kiálló ágban megakad és rácsavarodik.
A kardos lovas összegörnyed a fájdalomtol a kilött nyílpuska lövedék ártalmatlanul csapodik be az egyik közeli fa törzsébe.
A Varázsló befjeezi a mormolűást majd rámutat a kapitányra akinek a kard szinte megáll a gezében és szinte azonnal beeső arccal és remegö kezekel lábbakkal a földre hanyatlik.
A varázslóba csapodik a töröd , vállába furodik aki ettöl lefordul a lóról, nagy csattanással földetér. Majd lassan elked feltápászkodni mikörben a vállából kiszedi a tört.
a kapitánnyal harcoló bantiták egyike Clarinere veti magát mindketten bezuhannak az egyik kocsi alá hatalmas verekedés veszi kezdetét
A másik rabló segitségére indulna mikor a hátába egy tőr furodik halk elhaló nyögéssel elborul. Bento érkezik a töréért a rabló mögül.
A kardos fájdalomtol elborult arccal eldobja a nyílpuskát majd Mondra felé irányitja a lóvát s roham közben elöveszi a kardját. |
Fájdalmat keltő varázslatomat a kardos lovasra irányítottam. És lassan Bento után indultam.
50. |
Miután leugrottunk a hátrafelé guruló kocsiról megláttam hogy egy mágus mormolni kezd.Gyorsan kellett cselekedni így előkaptam a tőrömet,céloztam majd eldobtam a varázsló felé....
42. |
A róka majd halálra ijesztett! Bosszúból megpróbáltam rádobni a dobó hálót, hátha lesz belőle valami!
49. |
A kutya hosszú elnyujtott ugrással leteperte az egyik rablót. A másik éppen összeakadt az egyik karavánkisérő katonával.
Mondra amint begurult a bokrok közé, hirtelen megmozdult valami a bokorban egy lapuló róka ,itt bujt meg a zaj elöl, most hirtelen megugrot és kivágodva a bokrok közül eszeveszet iramban probált eltünni az erdőben.
Bento amint sikerült kikeverednie a halott rabló kezei közül, karon fogta Clarinet és együtt leugrottak a robogo szekérröl, éppen időben, a szekér pár pillanat mulva bevágodott a patakbe és kerekét vesztve az oldalára dölt.
Bento a kapitányt szorongató két rabló felé indult.
Az erdőböl két lovas bontakozott ki egyikük karddal az oldalán kezében nyilpuskával , másik bottal a kezében éppen mormolni kezdett. |
~Clarine gyorsan cselekedett. Nehogymár ő legyen a hős! Mindegy kinek kiáltott, én leszúrom!
Fogtam a tőröm beleszúrtam a mellkasába és arra támaszkodva leugrottam a szekérről. Majd egy erős mozdulattal a másik két rabló felé mutattam a kutyámnak, aki már vicsorgó pofával nézett rám, mikor adom a jelzést.
~A szekeret egyedül már úgysem tudom megmenteni. Rejtőzködést használva begurulok a bokorba.
48.
|
A kocsi csak gurult vissza a patakba én meg nem szerettem volna vizes lenni,így hogy segítsek Bentonak ráléptem a rabló tőrös kezére és így kiáltottam:
-Szúrd le!
41. |
Kiabálás , hörgés, lovak nyeritése
Több lóvat láttok az erdő felé magányosan szaladni.
Három karddal felszerelt maszkos útonállót pillantotok meg amint a ti kocsitok felé rohan.
A nyilvesszők már nem röpködnek körülötetek, de több iránybol is fájdalmas nyögések zaja halható.
Mondra kutyája inyét felhuzva vicsorog gazdája szavára var csak hogy széttépje támadóikat.
Kapitány épp két rablót probál feltartani.
a következő pillanatban Bentó és egy rabló érkezik, joformán repül be a kocsi hátujába hozzátok, több hordot felboritva egymással küzdve cska arra tudnak fiygelni hogy magukat ne sértsék meg, hogy mi van körülötükl nem nagyon érekli őket. a lökéstöl amit bentoék repülése okozot a kocsi veletek együtt elkezd visszafelé a patakmederbe gurulni. |
Hát, bevette! Erre egy véletlenszerű kuncogás jött rám. Próbáltam visszatartani.
~Remélem nem veszi észre, hogy becsaptam. Ezért gyorsan megkérdeztem:
-Szerinted hányan lehetnek? El tudjuk intézni őket?
47. |
-Ott van az egyik-kiálltottam olyan hangosan ahogy csak tudtam ésaz egyik bokor felé mutattam.
Nem tudom hogy a többiek meghalloták-e de remélem igen mert nem szeretek ilyen testtartásban ücsörögni akkor inkább felállok és elintézem én....
40. |
-Oké, akkor ordíts el magad, hogy ott az ellenfél. Én nem merem.
46. |
-De lehet hogy elkéne vagy gyorsan el kéne intéznünk és nem lenne gond-kacsintottam Mondrára.
39. |
A hatalmas nyílvesszők susogásától és legfőképp az ordibálástól csak Clarine hallotta, hogy én azt mondom neki:
-Láttam egy fegyveres emberkének a íját és a kócos ősz haját a bokor mögött. Nem kéne szólni?
45. |
~Nyílvesszők,a kapitány ordibál,ha egyszer elkapom aki ránk lőt helyben tekerem ki a nyakát.~A fejemet lehúzva nézelődtem hogy hol vannak de egyiket sem láttam.
~Vajon kik ezek?~futott át bennem a kérdés~Lehet hogy Mentelék? Áhh már nem szimpi nekem ez a Mentel ház~gondolkodtam és továbbrais lehúzva tartottam a fejem.
38. |
-A nevemet hallotam de mást semmit hölgyeim ahogy biztonságban mindenki átért , máris jövök.-Haljátok Bento hangját a kocsi eleje felől.
-Még két szekér , mindenki tartsa nyitva a szemét nem akarok meglepetéseket.-CSendül fel a Kapitány hangja a szekeretek bal oldala felől.
Pár pillanat múlva nyilveszők süvitenek ki az erdőből. egyik a kocsitok ponyváját átütve furodik be az egyik ponyvamerevitő elembe.
A túloldalon az egyik őr gurgulázó hangot hallatva leborul a lovárol a nyakában egy nyilveszővel.
-Mindenki fedezékbe, aki látja őket jelezze-hangzik a Kapitány órditása. |
- Nem! ... Hát persze, hogy hallottam. Amúgy majd azért csak szeretném megkérdezni ettől a Bentotól, hogy mi a céluk errefelé.
44. |
~Hát ez érdekes még nem hallottam róluk bár nem is nagyon figyelem az effajta híreket~gondolkodtam mgamban és mikor észhez tértem már haladtunk át a gázlón.Erősen kapaszkodtam nehogy kiessek mert vizes lenni én sem szeretnék.
-Te hallottál már ezekrő a Mentelékről?-fordultam Mondrához érdeklődve.
37. |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
