|
Témaindító hozzászólás
|
2009.05.25. 17:38 - |
Miután megtudtam a hírta szüleimről rögtön elindultam vissza Nojazába.Nem tudom mit fogok tenni vagy hogyan de valahogy el kell kezdenem.Elmentem tehát a fogadóba hátha találok valakit aki hajlandó lenne nekem segíten...
Belépek a kicsi,zsúfolt fogadóba rendelek magamnak majd leülök és várok...
1. |
[388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
- Köszönöm, Yaminah vagyok. Honnan jöttél, merre tartasz? Mesélj magadról.- faggatom és közben intek a pincérnek hogy rendelnék valami italt. |
~Végülis ha leül nem keltek akkora feltünés.Legalábbis ahogy azok a másik asztalnál ülők megbámultak...~
-Persze, nyugodtan foglalj helyet-mosolyogtam rá és meg sem vártam hogy leüljön-Én Cassandra vagyok.-nyújtok kezet neki. |
-Persze akár 8 napit is lehet kérni majd hozzácsapjuk a számláhóz akkor pontosan milyen dolgokat is rakjak bele? |
- Annak a teázásnak örülnék és egyébként lehet kérni 6 napi kaját? - nézek rá könyörgő szemekkel. |
Igen hallotam róla hogy tegnap este besegitettél, nagyon sok jót hallotam rólad, és amit eddig én tapasztaltam az csak megerősitett ebben engem.-mondja széles mosolyra huzva a száját.- a kérdésedre válaszolkva már majdnem 1 éve itt dolgozom és egyenlőre meg is vagyok vele elégedve , föleg a mai nappal.
Ekkor egy uj venndég érkezik a fogadóba és odaül a magányosan ülő fiatal nőhöz.
-bocsás meg 1 pillanatra máris jövök de mégiscsak dolgozom-mondja bocsánatkéröen. -visszatérünk erre a teára de cska akkor ha én hivhatlak meg téged , remélem most egy darabig senki nem jön-Mikor ezt kimondja kicsit körbenéz meggyözödve arról senki sem hallota az utolsó mondatot. |
- Nem vagy szomjas a nagy pincérkedés közben, meghívlak egy teára. - mosolyogtam rá. |
Betértem egy kívülről egész kúltúráltnak kinéző fogadóban. Az egyik asztalnál egy olyan ismerős lány ült. Vámpírnak nézett ki mint az egyik ismerősöm.
Megszólíotttam:
-Te vagy az?
Megfordult és ekkor láttam hogy ez a lány nem is hasonlít annyira mint amennyire gondoltam az ismerősömre.
- Jajj ne haragudj összekevertelek valakivel. Nem baj ha leülök? |
- Hát, szerintem, majd olyan nemsokára kérnénk! És olyan 2 napra való nem lenne rossz. - nevetek. -Így legalább a töbieknek is jut kaja, de azt nem kell elmondani Heraldnak. Amúgy tegnap este én is pincérkedtem, délelőtt azért gondolom kevesebben vannak. De én csak alkalmilag dolgoztam itt, amúgy te mindig itt vagy? Itt dolgozol? |
-Persze hogy van , Önnek hölgyem bármit akár a csillagokat is.-mondja Khar , majd reakciót meg sem várva folytatja. -Mikorra szeretné ezt a kis csomagot hús, kenyér kisebb gyümölcsök ugye megfelelnek. Mekkora mennyiségre gondol 1-2 nap esetleg több?-hadarta szolgálatkészen Khar. |
Khar kicsit remegő kézzel tette le a tányért elém. Ránéztem. Furcsán mosolygott. Visszamosolyogtam rá és egy nagyon szépen köszönöm-öt szóltam hozzá, de nem igazán értettem, hogy mi van. Aztán leesett, hogy csak a piros asztalnyomokat bámulja az arcomon és nevethetnékje támadt. Hmmm, nem baj, és már falni is kezdtem a pitém, de mielőtt elment volna, megkérdeztem:
-Nincs-e valami olyan ételük, amit valami uticsomagként elvihetnék. Ugyanis attól félek, hogy nem fog sokáig tartani ez a pite, habár jókora és finom. -néztem Kharra válaszát várva. |
-Rendben, én is ezen a véleményen vagyok-mondom-Tegnap láttam a városháza előtt toborzókat lehet hogy megkéne néznünk mihez toboroznak embereket. |
Hű az a pincér hogy megbámulta Hannát. Szegény, Hanna jóformán észre se vette...
- Szerintem menjünk a piactérre, ott kérdezzük meg, hogy kellünk-e valamelyik karaván mellé kísérőnek. - válaszoltam Awonne kérdésére |
-Köszönöm-mondtam Kharnak mikor meghozta a rántottámat, bár nem nagyon figyelt.Inkább Hannát nézte aki viszont azzal volt elfoglalva hogy éhes.Erre mosolyoghatnékom támadt de visszafogtam magam nehogy feltűnő legyen.
Én is elég éhes voltam már, így nekiláttam a rántottámnak.
-És akkor merre induljunk?-kérdeztem a többiektől miután Khar elment.
|
Khar az asztalnál, ahol a rendelést felvette egy gyönyörű lányt lpillantott meg. A lánynak hosszú, fekete haja és sötét színű szemei voltak és ahogy a sütik közt válogatott Khar csak állt, csodálta és remélte hogy még sokáig nem tudja eldönteni mit is szeretne, hisz így tovább van alkalma nézni Őt..
A lány végül mégis választott, a fiú pedig sietett hogy minél hamarabb hozhassa neki a habos, mákos süteményét, a másik két idegen rendelésével együtt.
Mikor visszaért zavartan tette le a tányért Hanna elé és remélte hogy legalább egy futó pillantást és egy köszönömöt kap cserébe. A két idegen rendelése is teljesül de Khar a legkisebb figyelemmel sincs irántuk, csak a kötelező minimális udvariasságot szenteli nekik.
|
~Xernosz válaszában valami fura volt. Awonnera nézett, aki szintén furcsán reagált. Valami nem stimmel, de azért nem kérdeztem meg, hogy mi van. Elmondják, ha akarják, ha meg idáig Awonne úgyse mondta el, akkor ezután se fogják. Korgott a gyormom. Éhes vagyok. Mikor hozzák már ki a pitémet, még csak el sem ment pincér. Már az sem érdekel, hogy milyen pite lesz, vagy ha leégették a tetejét. Lényeg, hogy hozzák a kajám! |
Mikor meghallottam amit Awonne mondott egy pillanatra krédőn néztem rá, majd ezt modntam:
- Igen, pláne egy olyan szép csilalgos éjszakán mint a tegnapi volt. - Ekkor megérkezett a reggelim ,de még nem kezdtem hozzá, úgy voltam vele, hogy megvárom amíg a lányoknak is meghozzák |
Ahogy meghallottam Xernosz válaszát elmosolyodtam, pedig most nem voltam annyira mosolygós kedvemben.
-Tényleg?-Kérdezetm vissza-ugye milyen puhák itt az ágyak?
Majd Khar felé fordultam:
-Én egy kolbászos rántottát kérek, köszönöm-majd visszafordultam és vártam mit reagál Xernosz. |
Én is, köszönöm, így még soha nem aludtam - húztam széles mosolyra a szám |
-Köszönöm szépen jól, még a kényelmetlenség sem zavart annyira fáradt voltam, de megérte, most meg bekajálok egy jó nagyot. És te? |
Leültünk az asztalhoz. Egyből jött Khar.
- Hmmm, van mákos pite? Ha az nincs, akkor ribizliset kérnék. Ha az sincs akkor meggyeset tejjel. - mivel így elég beképzeltnek tünt a modorom, azért még odalöktem egy köszönöm szépenet szép kis mosollyal. És igyekeztem nem beszélni, hogy végre Awonne is szóhoz juthasson. |
[388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
